Előző
Következő
|
Fájdalmas emlékezés I. - Száznegyvenkilencedik nap |
2019-06-30 19:21:25 |
Nyolcvan éve, 1939. július elsejei hatállyal egyesítették Mosont és Magyaróvárt. A két település közelsége, lassú közeledése egymáshoz, a közös múlt a különbözőségek ellenére is előre vetítette ezt az adminisztratív lépést. A korabeli sajtó az egyesítés gazdasági előnyeit emelte ki, s miután a képviselő-testületek rábólintottak a fúzióra, hirdette ki a belügyminiszter Mosonmagyar... |
Vissza a Bibliához |
2018-02-18 20:49:55 |
Vissza a Bibliához Arra kényszerítik, hogy derékig meztelenül hasra feküdjön. Becsukja a szemét. Hallja, hogy mögötte a homokban egy pár szandál csikorog. Hallja, hogy a tömeg elcsendesedik, hallja a mély lélegzetvételt, a bőrszíjak surrogását, és - ó, borzalom! - érzi, ahogyan a hátába csapódnak. Az őr rátalál a ritmusra, és a korbácsolás kezdetét veszi. A kor... |
Kikötni melletted!!!!! |
2008-10-05 11:29:49 |
Kikötni...melletted "Nem tudom, hogy az életünkben van e értékesebb célunk annál, hogy megtaláljuk életünk párját. Akivel tovább hajózunk a lágyan hullámzó, de néha viharverte tengeren. Attól függetlenül, hogy mind, egy tengeren hajózunk, csupán külön csónakokban ülünk. Van, aki már csak a csónak roncsaiba kapaszkodik. Ki gondolában, ki pedig tankhajóval közlekedik, de vannak... |
Kikötni melletted... |
2008-06-26 21:26:53 |
Nem tudom, hogy az életünkben van e értékesebb célunk annál, hogy megtaláljuk életünk párját. Akivel tovább hajózunk a lágyan hullámzó, de néha viharverte tengeren. Attól függetlenül, hogy mind, egy tengeren hajózunk, csupán külön csónakokban ülünk. Van, aki már csak a csónak roncsaiba kapaszkodik. Ki gondolában, ki pedig tankhajóval közlekedik, de vannak tengeralattjárók, ezek... |
Kikötni...... |
2008-06-20 12:35:05 |
Kikötni...melletted "Nem tudom, hogy az életünkben van e értékesebb célunk annál, hogy megtaláljuk életünk párját. Akivel tovább hajózunk a lágyan hullámzó, de néha viharverte tengeren. Attól függetlenül, hogy mind, egy tengeren hajózunk, csupán külön csónakokban ülünk. Van, aki már csak a csónak roncsaiba... |
Előző
Következő
|
|